Vákumtechnológia
Az első kísérletek
Az első vákuumkísérleteket 1643-ban végezte el Evangelista Torricelli, egy olasz matematikus, aki magát a folyadékok tanulmányozásának is szentelte. A vákuumhőszigetelést 1890-ben James Dewar, egy skót fizikus és vegyész találta fel egy fogadás miatt egy kollégával. Így született meg a ma ismert hő megőrzésére szolgáló termosz, amely a hőmérséklet megőrzésének leghatékonyabb módszere.
Azonban csak 1930-ban nyújtották be az első szabadalmat a Vákuum Hőszigetelő Panelek (VIP) számára. A hő átvitele a vákuum szigetelő rétegen keresztül csak sugárzás útján lehetséges, ami szobahőmérsékleten elhanyagolható.
Napjainkig
A 1970-es években kezdték el alkalmazni ezt a hideg lánc technológiát. A 90-es években világszerte elkezdték használni ezt a technológiát épületek hőszigetelésére különböző szinteken. Szintén a 90-es években az amerikai kormány jóváhagyást adott a VIP-knek az energia pazarlással kapcsolatos problémák megoldására az épületekben.
2005-ben fokozatosan elterjedt a vákuumhőszigetelés a északi-európai piacon, különösen Németországban, Svájcban és a skandináv országokban.
Ma ez a technológia világszerte széles körben használt, hatékonysága miatt főként az orvosi, hűtőipari, építőipari és hajózati területen.
